Kezdő Csillagászok Oldala
  • Bejelentkezés
  • Felhasználónév:

    Jelszó:
    SúgóSúgó
    Regisztráció
    Elfelejtettem a jelszót
     
  • Welcome
  •  
  • Szavazás
  • Melyik desing volt a legjobb az eddigiek közül?

    Kék-fehér,csillagos háttérrel
    Fekete-piros,az Északamerika-köddel a háttérben
    Sima csillagos zöld modulokkal.
    Teljesen mindegy,mindenhogy jó!
    Egyik se,új kell!!
    Szavazás állása
    Lezárt szavazások
     
  • Űr-chat
  • Név:

    Üzenet:
    0 / 250
    :)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     
  • Háttérzene
  •  
  • A szerkesztők bemutatkozásai
  •  
  • Kedvenc oldalaink
  •  
  • Űrügyi rendőrség
  •  
  • Fogalomtár
  •  
  • Szavazás
  • Tetszik az oldal?

    Hát elmegy..
    Nem jó.
    Nagyon rossz.
    Király!
    Tetszik csak még van mit csiszolni rajta
    Szavazás állása
    Lezárt szavazások
     
  • G-mail
  • Felhasználónév:
    Jelszó:
      SúgóSúgó

    Új postafiók regisztrációja
     
  • Kösz,hogy itt vagy
  •  
  • Legyen ez a kezdőlapom!
  • Legyen ez a kezdõlapom

     

     
  • Effekt
  •  
  • Kurzor
  •  
  • Könyvajánló
  •  
  • Milyen az új desing?
  • Hogy tetszik az új méregzöld desing?
    Hogy tetszik az új méregzöld desing?

    Hát nem rossz......
    Lehetne jobbi s!
    Ez idáig a legjobb!
    Is-is
    Inkább nem mondok semmit....
    Szavazás állása
    Lezárt szavazások
     
  • CursorII.
  •  
  • Láva-lámpa:)


  • Create a Lava Lamp

     
    A Jupiter két vörös foltja
    A Jupiter két vörös foltja
    2006. június


    Az Ifjabb Vörös Folt a HST felvételén
    A folt körül kék és vörös szűrőn át
    világos szegély látható. A kép jobb szélén
    a GRS egy része, észak a kép teteje felé.
    NASA, ESA, and A. Simon-Miller (NASA/GSFC)
    Ha a távcsövünket a Jupiter irányába fordítjuk, igen érdekes fejleményeket láthatunk — néhány hónapja a Jupiter felhőzetében szokatlan módon két vörös folt található. Az egyik a közismert Nagy Vörös Folt (GRS), mely évszázadok óta többé-kevésbé változatlan formában látható, a másik pedig az előzőhöz igencsak hasonlító, új képződmény, melyet a GRS mintájára Ifjabb Vörös Foltnak neveztek el — de a Kis Vörös Folt elnevezést is használják néha. A kisebbik vörös folt mérete és színe azóta tovább erősödött, és mivel a két folt közötti távolság folyamatosan csökken — az előrejelzések szerint július 10.-e környékén várható elhaladásuk egymás mellett, több mint valószínű, hogy az elkövetkező hetekben igen érdekes jelenségsorozat szemtanúi lehetünk.
    Spektroszkópiai vizsgálatok alapján tudjuk, hogy a Jupiter légkörében fő alkotóelemén, a hidrogénen és a héliumon kívül, jelentős mennyiségű ammónia és metán is megtalálható. A felhőzet megfigyelhető, külső részeinek hőmérséklete –150°C körül alakul. A középpont felé haladva a nyomás és a hőmérséklet is növekszik, a mélyebb rétegekben már jégkristályok, majd cseppfolyós halmazállapotú vízcseppek is előfordulnak, majd a hidrogén a folyékonyból a fémes fázisba megy át.
    A Jupiter felhőzetét jellemző világos sávok és sötét színezetű zónákat felszálló meleg, és leszálló hideg gázáramlatok alkotják. Emelkedés közben ezek a gázok kihűlnek, a világos színeket felelős ammóniakristályok csapódnak ki, majd a sötét övek határain visszasüllyednek. Ezekre a konvektív áramlásokra a bolygó gyors forgása miatt fellépő Coriolis-erők is hatnak. Hatásukra az egyenlítő irányába mozgó gáztömegek a forgás irányával ellenkező oldalra térnek ki, míg a pólusok felé tartók a forgással egyező irányba mozdulnak el. Ennek következtében igen erős szelek alakulnak ki, a szomszédos áramlatok határain örvénylések jelennek meg. Az örvények belsejében igen erős szélsebességek fordulnak elő, a Nagy Vörös Foltban (GRS) a Galileo-szonda mérései alapján 650 km/h-át állapítottak meg. A BA-oválban sem sokkal kisebb a szélsebesség, itt 430 km/h volt a mért legerősebb érték.

    Balra a Vörös Folt a Voyager-2 felvételén. Mellette J.D. Cassini 1665-ös rajza a bolygóról, és maga Cassini.
    A Nagy Vörös Foltról az első említés Robert Hooke egy 1664-es feljegyzésében található meg. Az első rajzokat egy évvel később, J.D. Cassini készítette el a párizsi csillagvizsgálóban, és a gyakran csak GRS-ként (Great Red Spot) is emlegetett folt segítségével meghatározta a Jupiter tengelyforgási idejét. Színe nem mindig volt vörös, időnként sárgás, szürkés árnyalatot vett fel, sőt néha fehér színű is volt. Néha el is tűnik, mint pl. 1888-ban , 1912-ben, 1916-ban, 1938-ban, vagy legutóbb 1944-ben, de a többi részlethez képest alapvetően stabil képződmény. Mérete és helyzete sem állandó, sávján belül változtatja a helyét, néhány ezer kilométernyit vándorol az évek során, időnként megtorpanva, majd újra kezdve — de egy jól meghatározott jupiterszélességen belül marad. Feltételezések szerint akár többszázezer éve is létezhet. Az első Jupiter-észlelők még azt gondolták, hogy a Nagy Vörös Folt egy nagy Jupiter-vulkán, aminek teteje kilátszik a felhők közül. De a bolygó alaposabb megismerése, és a folt ide-oda történő vándorlásának felfedezése után kiderült, hogy egész másról van szó. Legjobban akkor érthetjük meg természetét, ha a földi hurrikánokra gondolunk. A trópusi viharok energiájukat a meleg tengerfelszínből nyerik, és fokozatosan, pozitv visszacsatolással addig erősödnek, míg el nem érik valamelyik szárazföldet. Ekkor az energia-utánpótlás megszűnik, és ezáltal gyengülnek le, és szűnnek meg. A Jupiteren ez nem történik meg, hanem folyamatosan kapják energiájukat, ezért olyan hosszú élettartamúak.

    Stefan Buda felvétele 2006. jún. 7.-én készült
    Jól látható az Ifjabb Vörös Folt
    a GRS közelében
    Hossza kb. 30-40 ezer km, szélessége mintegy 13 ezer km. A GRS egy anticiklon, amit az óramutató járásával megegyező irányű örvénylése valószínűsíti, a rotáció körülbelül 6 napig tart. A környezetéből kiemelkedik, hőmérséklete emiatt alacsonyabb. Középpontjában fölfelé történő anyagáramlás zajlik, amely a folt szélén bukik vissza a feltételezések szerint. Ennek az gyors anyagáramlásnak köszönheti erős árnyalatát, ugyanis a nagy magasságban, a felhőrendszer tetején nincsenek sötét színek. A legelfogadottab elmélet szerint egy foszforvegyület, a foszfin (PH3) lebomlása adja a GRS színét. A meleg, mély tartományokból felemelkedett foszfin a Nap ultraibolya sugárzása következtében hamar lebomlik, majd különböző kémiai reakciók során más vegyületté alakul, ekkor alakul ki a vörös szín. A felhőrendszer legmagasabban fekvő világos tartományai — a sávok — a leghidegebbek, valószínűsíthetően ammóniakristályok alkotják. A sötétebb árnyalatú tartományok — övek vagy zónák — már alacsonyabb magasságokban fordulnak elő, itt a hőmérséklet is nagyobb. Barnás és vöröses színüket különböző kén- és foszforvegyületeknek, szerves anyagoknak és szervetlen polimereknek köszönhetik.

    A BA ovál kialakulása a HST felvételein (NASA)
    Az Ifjabb Vörös Folt színe néhány hónappal ezelőttig fehér volt, és BA ovál néven volt ismeretes. Ez 1998-2000 folyamán keletkezett három kisebb fehér ovál — a BC, DE, és az FA — összeolvadásával, ekkor alakult ki a ma is látható mérete. Színváltozását egy fülöp-szigeteki amatőrcsillagász, Cristopher Go vette észre, azóta folyamatosan nyomon követik.
    A nagy és a kis vörös folt jelenleg hasonló, de különböző jupiterrajzi szélességen tartózkodik, miközben egymás felé közelítenek. Az eddig megfigyelt vándorlás alapján készült előrejelzések szerint július 10.-e környékén fognak egymás közvetlen közelében elhaladni. Senki sem tudja biztosan, hogy mi fog történni, összeolvadnak-e, vagy folytatják-e útjukat, a foltok külső rétegei hogy fognak viselkedni, színük, méretük hogy fog alakulni, ezért ígérkezik rendkívül érdekesnek az elkövetkezendő néhány hét, hónap!
    Tordai Tamás

     
  • Idő
  •  
  • Az égitestek
  •  
  • A csillagászat bravúrjai
  •  
  • Menü
  •  
  • Első próbálkozások
  •  
  • Űrhajók és rakéták
  •  
  • Híres magyarok
  •  
  • Irányítóközpontok
  •  
  • Az űrkutatás jövője
  •  
  • Csillag számláló
  • Indulás: 2006-06-04
     
  • Friss hírek az űrből
  •  
  • Az űrkutatás tragédiái
  •  
  • Képek
  •  
  • Űrszondák
  •  
  • Üzenet
  • 2010. augusztus 5.

    Az esti égen a

    Vénusz,

    Mars és

    Szaturnusz

    szép együttállása.

     
  • Naptár
  • 2025. Február
    HKSCPSV
    27
    28
    29
    30
    31
    01
    02
    03
    04
    05
    06
    07
    08
    09
    10
    11
    12
    13
    14
    15
    16
    17
    18
    19
    20
    21
    22
    23
    24
    25
    26
    27
    28
    01
    02
    <<   >>
     
  • Ufók,tények,kitalálások
  •  
  • Elérhetőségek
  •  
  • Az északi égbolt
  •  
  • A Déli égbolt
  •  
  • A Világegyetem
  •  
  • Csillagászati hírek
  •  
  • Hold fázisok

  • Holdfázis
     
  • Galaxisok
  •  
  • Szomszédos galaxisok
  •  
  • Kérdések-Válaszok
  •  

    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!